Winnie története az első világháború ideje alatt Kanadában kezdődött, amikor a kanadai hadsereg csapatokat szállított Winnipeg-ből kelet Kanadába, hogy utána Európában csatlakozzanak a 2. Kanadai Gyalogos Ezredhez. Amikor a vonat megállt a Fehér folyónál, Ontarióban, Harry Colebourn hadnagy, aki állatorvosként szolgált a 34. Fort Garry Lovashadosztály kötelékében, 20 dollárért megvett egy kis fekete nőstény medvebocsot attól a vadásztól, aki előtte megölte a medve anyját. Bár bajtársai óva intik attól, hogy a bocsot magával vigye, a katonákkal együtt behajózzák Európa felét. A medvebocsot Winnipeg-nek nevezte el szülővárosáról, röviden Winnie lett. Winnie az ezred kabalaállata lett és Angliába ment a katonákkal együtt. Amikor az ezredet a francia harcmezőkre vezényelték át, a most már kapitánnyá előlépett Harry a medvét a Londoni Állatkertbe vitte megőrzésre, majd a francia frontról visszatérve a medvét 1919. decemberében véglegesen odaajándékozta az állatkertnek. Winnie az állatkert népszerű tagjává vált, 1934-ig élt, 20 évig. Harry Colebourn a háború után is állatorvosként dolgozott, és sokszor meglátogatta Winniet, 1947-ben halt meg. Amikor Milne is ellátogat az állatkertbe a kisfiával, a mackó története arra inspirálja, hogy megírja a gyermekirodalom egyik legnépszerűbb történetét. A medve A. A. Milne fiának, Róbert Gidának (Christopher Robin) is a kedvenc állata volt az állatkertben, sok időt töltött a ketrece előtt és róla nevezte el saját játék mackóját is Winnie-nek, Winnie-the Pooh-nak (Micimackónak). Nagy sikerű film is készült az igazi micimackó történetéből.
♦ Részlet a filmből

Neonak hívják ezt az alig 20 centiméter magas és mindössze 1,2 kg súlyú kicsi antilopot. Neo a manchesteri Chester Állatkertben született, de a mamája a szülés után magára hagyta, így gondozója kézzel nevelte. Neo úgynevezett kirk-dikdik antilop és kifejlett korában sem nő nagyobbra 40 centiméteresnél. Ez a kenyai antilopfajta ugyanis a legkisebb a földön.

Állatvédők és állatszeretők százai nézik rajongva ezt a videót. A felvételen egy vörös róka többször is fejest ugrik a mély, észak-amerikai hóba. Hogy miért? Az állat egy egeret, vagy más kistestű rágcsálót készül elkapni. Finom szaglása és hallása segítségével be tudja azonosítani, hogy hol rejtőzködik a zsákmány a hó alatt. A róka legtöbbször persze üres kézzel, pardon, szájjal bukkan elő a fehérségből. Állítólag főleg akkor tudja sikeresen megszerezni a zsákmányt, ha észak felé fordul. A tudósok ezért tartják elképzelhetőnek, hogy kifinomult érzékszervein túl még a Föld mágneses rezgéseit is felhasználja a pontosabb célzáshoz.

Sajnos nem találtam ezekről jobb minőségű képeket =/ Nem teszem most ki ide az összeset, a többit a "bővebben"-re kattintva tudjátok megnézni.

Nem szoktam ilyesmiket kiírni, de lovas emberként úgy érzem kötelességem! Ez több mint felháborító! Mit ártottak szerencsétlen lovak a kormánynak? :@ Aki egyet ért az alábbi petícióval mindenképpen írja alá!! (A petíció a "bővebben" linkre kattintva, a lap alján található!)

A hobbilovakat kivonják a forgalomból, a legkisebb lovardákat ellehetetlenítik. Saját Nemzeti Lovas Stratégiája ellen dolgozik a kormány. Ellehetetleníti a kis, családi vállalkozásként működő lovardákat, a hobbiállatok jelentős részét pedig vágóhídra ítélheti a Nemzetgazdasági Minisztérium új, szigorú rendelete. A lovasok petícióval tiltakoznak. Minden eddiginél szigorúbban szabályozná a lovardák működését a Nemzetgazdasági Minisztérium új rendelete.
A szöveg többek között olyan követelményeket ír elő, mint:
- a lovas szolgáltatást (lovagoltatás, fogathajtás, oktatás, lovasbemutató stb.) csak a megfelelő képesítéssel lehet szervezni, például oktatói vagy edzői papír
- a telephelyen van egy legalább 150 négyzetméteres karám és egy legalább 800 négyzetméteres, körbekerített, egyenletes talajú lovaspálya (szabad lótartás esetén ezer négyzetméter / ló területet írtak elő)
- a lovardában van legalább egy öltöző és mosdó (lovasterápiás hely esetén akadálymentes)
- a lovas szolgáltatóhelyen legalább öt, legalább négyéves lovat kell tartani, amelyek alkalmasak a hirdetett feladatok ellátására
- az alkalmasság azt is jelenti, hogy a ló származása igazolt, tehát a nullás sütésű lovakat egyáltalán nem lehetne hasznosítani.

A pontok betartását az állatvédelmi hatóság és a Nébih ellenőrizheti majd, amelyek szabálytalanság esetén büntetést szabhatnak ki. Az, hogy a szolgáltatónak legalább öt, lovagoltatásra alkalmas lovat kell tartania, önmagában is komoly szűrő, de ezeknek a lovaknak eddig nem látott szigorúságú követelményeknek is meg kell felelnie. A lovaknak 1,5-2 órás vizsgán kell majd részt venniük ötévenként, a hatóságok vizsgálóbizottsága, például a lovas turizmus országos szakmai szervezetének képviselője előtt. Vizsgálják majd többek között a ló képzettségi fokát, természetét, együttműködési készségét emberrel és más lovakkal, viselkedését miközben a lovas nyergeli vagy lovagolja, kondícióját, ápoltságát, lábai és háta állapotát. Az ismeretlen származású lovak azonban el sem juthatnak a próbatételig.