A madagaszkári Andasibe-Matadia Nemzeti Parkban felfedezett, mintegy két busznyi hosszúságú hálót szövő pókfajt Ingi Agnarsson zoológus és kollégái azonosították. A Nemzeti Parkban eddig a biológusokból álló kutatócsoport munkájának publikált eredményéig csak a parkőrök tudtak az óriás hálókról, a darwini kéregpók és az általa szőtt lélegzetelállító hálók a tudomány képviselői előtt addig ismeretlenek voltak.
„Bár az újonnan felfedezett pókfaj által készített hálók messze a legnagyobbak a világon, más pókfajok által készített koronghálók nagyobbak” – vélekedett a kutatást publikáló tanulmány társszerzője Todd Blacklegde, az ohiói Akron Egyetem biológusa.
A pók főként apróbb repülő rovarokra vadászik, leggyakrabban lepkéket és szitakötőket zsákmányol, holott ezzel a Pókember méretű és erősségű hálókkal akár denevéreket és madarakat is foghatna.
„A rekord méretű hálókat kizárólag nőstények szövik” – magyarázta Agnarsson. A hímek csak fiatalon készítenek néhány csapdát, de amint felnőnek, már csak a párzás köti le minden energiájukat. A túlélésért folytatott harcban a darwini kéreg pók külseje teljesen alkalmazkodott a fák kérgéhez, így könnyen el tud rejtőzni, ha veszélyt érez. Elnevezésüket is ez a rejtőzködés és Charles Darwin neve ihlette. A pókfajról úgy tudják, hogy csak Afrika dél-keleti partvidékén Madagaszkár szigetén él. A darwini pók hálóját kétféle pókselyemből készíti. Fonalát a húzófonál segítségével rögzíti és erősíti a folyó- vagy tómedrek partján álló fákra, és ennek segítségével formálja meg kerek hálójának vázát is. A koronghálót, amivel a zsákmányt tulajdonképpen elejti, erősebb, feszesebb pókselyemből szövi. Amikor egy rovar berepül a hálóba, beleragad és megkezdi kilátástalan küzdelmét a szabadulás reményében. Ez a küszködés a selyemfonalakat mozgásba hozza, és ez figyelmezteti a pókot, hogy ebéd állt a házhoz. A pókok ezt követően általában odamásznak a hálóba gabalyodott rovarhoz, és egy selyembubóba burkolják azt, hogy később elfogyaszthassák. A többi pókkal ellentétben, a darwini kéregpók néha több rovartetemet csomagol egy gubóba, így olyan, mintha tízórait készítene magának.

Toronymagas eredmények
Az év elején, a kutatócsoport egyik tagja, Matja Kuntner, a szlovéniai Tudományegyetemről, megmérte, milyen magasan található a darwini kéregpók hálójának közepe.
„Toronymagasan elhelyezett óriási hálójával szemben maga a pók nem túl nagy. A lábait nem számítva a kifejlett példány általában kevesebb, mint 2 centiméter” – mondta Agnarsson.
A pók által használt selyem vizsgálatakor azonban kiderült, hogy azok elnyerik nemcsak a legnagyobb, hanem a valaha ismert legerősebb háló címet is. Ez az erő rugalmasságából és ellenállóságábó fakad. Bár van olyan erős, mint az acél, sokkal-sokkal edzettebb, mert még nyúlik is. Ellenállóbb a kevlarnál, amely egyike a legjobb ember által előállított anyagoknak –erősítik meg a tudósok. Kevlarból készül például a golyóálló mellény.

A háló mögött
2010-ben a tudósok megfigyelték egy eddig azonosítatlan pók egyed hálóját, ami valószínűleg közeli rokoni kapcsolatban áll a darwini pókkal, és történetesen szintén Madagaszkáron, az Andasibe nemzeti park területén él.
A háló közepe ennél a póknál kb. egy méter széles. A darwini rokonánál ez a szám a három métert is elérheti, bár nem minden esetben. Az első dolog, amit Agnarsson és csapata megfigyelt a darwini kéregpók azonosítását követően az volt, hogyan tudja olyan szélességben elkészíteni a hálóját, hogy az átérjen széles folyómedreket. A hálókat először felfedező parkőrök egyike szerint a pókok Tarzanként lengedeznek hálókészítés közben egyik partról a másikra. Azonban ennek bizonyítása még nem nyert tudományos alátámasztást. Matjaz Gregoriè, a kutatócsoport egyik tagja, a pók trükkjét egy következő számban publikálja.