Houtong egy tajvani kisváros, amely a macskáknak köszönheti a fennmaradását. A hetvenes években még Tajvan egyik legjelentősebb szénlelőhelyének számított, ahol a bányászat jelentette a fő megélhetési forrást. Azonban a szénbányászat fokozatosan elveszítette jelentőségét és a település hanyatlásnak indult. A hegyvidéki városka biztos pusztulásra volt tehát ítélve, mígnem 2008-ban egy macskavédő szervezet, egy fotózást szervezett Houtong-ban, hogy felhívják a figyelmet a várost ellepő gazdátlan macskákra. Az itt készült fotók hatalmas sikert arattak az interneten, és egyre több turistát csaltak a hegyekbe, akik élőben is meg akarták nézni az utcákat ellepő több száz kóbor macskát. A houtongiak megragadták a kínálkozó lehetőséget, így ma már a turizmusból élnek. A városban cicás szuveníreket árulnak, és örömmel etetik és gondozzák a települést híressé tevő macskákat. A dolognak azonban van egy árnyoldala is, sok tajvani, aki szabadulni szeretne macskájától, Houtongba hozza az állatát, ezzel is tovább növelve a már amúgy is jelentős macskapopulációt.

A méhkolibri Kuba fő szigetének és az Isla de la Juventud területén honos. Kóborlóként eljut a Bahama-szigetekre is. A természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi erősen leromlott egykori erdők, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők , szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki nedves erdők, szubtrópusi vagy trópusi hegyi nedves erdők, szubtrópusi vagy trópusi mocsári erdők, szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki nedves cserjések. Testhossza 6 centiméter, testtömege 1,6-2 gramm, ezzel kiérdemli a a világ legkisebb madara címet. A hím feje és torka vörös, háta, szárnya és farka kék, alsófele fehér. A tojó színe fakóbb. Nektárral táplálkozik, de rovarokat is fogyaszt. A nevét apró termete és a repülés közben hallható hangjáról kapta, ami a méhre emlékeztet, ezt a hangot a másodpercenkénti 30-80 szárnycsapása váltja ki. Repülés közben meg tud állni egy helyben, sőt hátrafelé is tud közlekedni.

Forrás: Wikipédia

Látom őt az álmaimban,pontosabban mindkettőnket. Úgy vágtázok vele, szabadon, a prérin, ahogy mindig is szerettem, le a fűzfákkal szegélyezett vízmosásokba, végig az ezüstzsályával benőtt homokfövényen. Néha nekieresztem a kantárszárat, és vágtátunk, akár a szélvész, máskor csak poroszkálunk andalogva, megint máskor elheverek a mezőn, és szundítok egyet, miközben ő lustán legelészik a közelben. És az álmomban, tudom, beszélgetünk is egymással. Néhány elsuttogott szó és horkantás ez csupán, egy kézmozdulat, egy felcsapó farok. Többre nincs is szükségünk, hisz ennyiből is értjük egymás gondolatait és érzéseit. Mások szemébe ez talán csodaszámba megy. És tudják mit? Igazuk is van!

A Dumbo polip a rajzfilmből ismert elefántról kapta a nevét. A tengerfenéken éldegél, 3000-4000 méter mélyen, de 7000 méteren is látták már. A polipok között nagyon ritka, méretük 20 cm-ig terjedhet. A tengerfenék fölött lebegnek, kagylókkal, férgekkel, rákokkal táplálkoznak. A karjai és fülei segítségével halad, ezeket egymástól függetlenül képes mozgatni. Sokan a legrondább állatok közés sorolják, szerintem inkább aranyos :) Nektek mi a véleményetek róla?

Kecskeszakáll a szörföző kecske nem az első állat aki szörfdeszkára pattant, de ő az akire legutóbb a média felfigyelt. A két éves kecskeszakáll igazi hírességgé vált lakóhelyén a kaliforniai Grover Beach-en. A szörfös kecske gazdája Dana McGregor, aki Kecskeszakállt eredetileg azért vette, hogy lelegelje a kertben a gyomokat, azonban hamar megkedvelet és házi kedvencként kezdte tartani az aranyos állatot. Rövid idő múlva felfedezte a rejtett képességét, amikor kivitte magával a tengerpartra.