Az óriás japán rák egy tengeri rák faj, amely a Japán körüli vizekben él. Az óriás japán rák a legnagyobb izeltlábú, két ollója közötti távolság akár 3.8 méter is lehet. A test mérete 40 centiméterre nőhet meg és a teljes rák 20 kilogramot is nyomhat. A hímek karja nagyobb. A testük narancssárga szinű, a lábakon fehér foltok vannak. Ijesztő megjelenése ellenére békés természetű. A legtöbb óriás japán rák Honsú sziget déli partjainál él a Tokyoi öböl és Kagoshima között. Elszórt populációi Iwate és Su-Ao környékén élnek. A kifejlett példányok 50 métertől kezdve egészen 600 méteres mélységig megtalálhatóak.

Ez a vagány teknős kizárólag a Mary-folyóban élő teknős. A folyó Ausztráliában, Délkelet-Queensland területén kanyarog. A teknős hivatalos neve: Elusor macrurus. A fején található alga gyakran előfordul a páncélja többi részén is és egy célt szolgál, mégpedig hogy könnyebben elrejtőzzön a ragadozók elől.

A legismertebb és talán a legrégibb óriásnyúlfajta. Belgiumban (Flandriában) tenyésztették ki az 1820-as évek végén. Őse, az azóta már kipusztult Angevin fajta még a Belgáknál is nagyobb testű és súlyosabb volt, állítólag a 10 kg-os példányok sem mentek ritkaságszámba! A Belga óriásnyúl igen nagytestű, súlyos fajta, arányos testfelépítésre törekednek tenyésztői. Az alsó súlyhatár nagy általánosságban 6 kg, felső határ a csillagos ég. Persze itt nem a túlsúlyos példányokról van szó, a túlkondíciót nem díjazzák a kiállításokon! Másik fontos külső tulajdonsága az igen hosszú, V alakban elálló fülek. Akár 19 cm.-esek is lehetnek! A Belga óriásnyúl eredeti színe a vadas, szürke, homokszínű- legalábbis a régi feljegyzések szerint. Később egyéb színekben is megjelent ez az impozáns fajta (fekete, kék, kék-vadas, sárga stb.). Általában békés, nyugodt természetű nyuszinak írják le. Nyugat-Európában igen megbecsült házi kedvenc. Bár méreténél fogva nagyobb teret kell biztosítani számára, de nem léphetnek rá véletlenül, nem csukhatják rá az ajtót, így az óriásnyulak sok háztartásban a kedvtelésből tartott kistestű kutyafajták helyét vették át. A Belga óriásnyulat szinte a fajta kialakulását követően exportálták a világ minden tájára. A helyi nyúlállománnyal való keveredés, egyes különleges színek vagy testformák favorizálása során új óriásnyúlfajták jöttek létre sok országban. Például a Német szürke óriásnyúl, a Brit óriásnyúl, a Fehér óriásnyúl, a Német tarka óriásnyúl és nemzeti kincsünk, az egyetlen magyar őshonosnak számító nyúlfajtánk: a Magyar Vadas óriásnyúl.

Kedvenc színe a kék. Udvarláskor lugast épít, és a nőstény kegyeinek elnyerése érdekében, a lugas alatt mindent felhalmoz, ami kék. Ez lehet bármi, kék műanyag, cseréptörmelék, bogyók, papagájtoll, bármi, csak kék legyen, sőt csőrével szétzúzza a kék bogyókat, és azok levével a "falakat" is kifesti. Lugasaik annyira összetettek és dekoráltak, hogy a korai európai felfedezők nem is hitték el, hogy ezek madarak művei. Azt hitték, hogy a helyi bennszülöttek készítették őket gyermekeik szórakoztatására. (Sajnos nem találtam túl sok képet)

Ezt a különleges szárnyú pillangófajt, latin nevén Diaethria neglecta, 1869-ben fedezték fel. Szárnyain a 89-es szám látható, de találtak már 98-as számmal rendelkező példányt is. Megtalálható Venezuelában, Bolíviában, valamint Peru és Kolumbia területén is.

A Fülöp-szigetek délkeleti részén található, különösen Bohol, Samar, Leyte és Mindanaoban. A szőre színe szürkésbarna. A Fülöp-szigeteki koboldmaki az egyik legkisebb főemlős, magassága 8,3–16 cm, testtömege 80-160 g. A szeme a testéhez képest nagy, 16 mm széles szemi vannak. Ezért a Fülöp-szigeteki koboldmaki nem tudja mozgatni a szemét, a fejét 180 fokban képes fordítani. Elsősorban rovarevő, élő rovarokkal táplálkozik, de megfigyelték, hogy takarmánypókokat, kisebb gyíkokat, madarakat és hasonlókat is fogyaszt. A vadonban 24 évig él. A Fülöp-szigeteki koboldmakit az erdőirtás fenyegeti. 1990-ben veszélyeztetett volt, azóta már javult a helyzete, az Természetvédelmi Világszövetség szerint.